Élet 40 felett

Mi a boldog élet titka?

Valóban nagyon közhelyes a kérdés, pedig a válaszon érdemes elgondolkodnod. Miért? Mert csak úgy, magától keveseknek adatik meg a záporozó szerencse, hogy minden igényeiknek megfelelően alakul. 

Valódi recept nincs a boldogságra, hiába is árad mindenhonnan a praktikák, tippek özöne. Hogyan is lehetnénk tőlük boldogabbak, hiszen az elégedettség, ami a boldogsághoz vezet nagyon szubjektív kérdés.

Nézzük csak a családot! A társadalmi elvárásként modellezett család: házasság és gyerekek. Biztosra veszem, hogy szép szerivel akadnak olyanok, akiknek teljesen más jelentené az örömöt, kiteljesedést.

Vagy nézzük a munkát! Jól fizető állás, társadalmilag megbecsült pozíció egy biztos helyen, feltörekvés a karrier rögös útján. Időnként elismerés és jutalom, ami büszkeséget jelent. Kíváncsi lennék, hányan teszik mindezt szülőknek, családnak, vagy társadalmi csoportoknak való megfelelési kényszerből, így nem is jelenthet számukra kiteljesedést, boldogságot.

Az élet többi területét talán már kevésbé határozzák meg a sablonok, de itt is akadnak érdekes helyzetek. Valóban különc, aki nem barátokkal tölti az idejét, hanem a művészetbe, tudományba, irodalomba mélyedve kapcsolódik ki, vagy más magányos hobbira szánja a szabadidejét? Lehet, hogy neki nem is hiányzik a társaság? Nagy valószínűséggel egyáltalán nem igényli a barátokat és igen bátor, mert felvállalja az esetleges negatív bélyeget. Hiszen sokkal fontosabb számára az öröm megélése, az, amit a tevékenység önmagában jelent neki. Itt kezdődik a valamirevaló boldogság.

A munka igazi hősei: úgy gondoskodnak a megélhetésükről, hogy a nap legnagyobb részében azt csinálják, ami örömet okoz számukra. Nem a tevékenységet rendelik alá a jövedelemnek, hanem mindent megtesznek azért, hogy a jövedelmet rendelhessék alá a tevékenységnek. Persze ezt nem adják ingyen, tenni kell érte, ami néhány területen pár év komoly küzdelmet jelent. De a cél a napi boldogság.

A nők és férfiak, akik koruk miatt már nem valószínű, hogy családot alapítanak, mind szerencsétlen lúzerek? Dehogy! Egy részük nem is igényli, hogy gyerekeket neveljen, szolgáljon ki, a család megélhetéséért dolgozzon évtizedeken át. Lustaság lenne? Nem egyértelműen. Csupán nem kopogtatott náluk az erre való belső igény és a külső elvárásokat sikerült figyelmen kívül hagyniuk. Lehet, hogy rájöttek, hogy tulajdonképpen csak így lehetnek igazán boldogok.

Félreértés ne essék! Nagyon megbecsülendő a családalapítás, gyermeknevelés, az orvosi, tanári hivatás. Ezeket viszont csak szívvel lélekkel érdemes végezni, mert úgy teremt értéket, úgy lesz mások hasznára a belefektetett energia.

Mi is lehet ezek után a boldog élet titka?

  • Önismeret
  • Igényeink felismerése, elfogadása
  • Igényeinkért való teljes erőből való küzdelem, kreativitás
  • Az elváráshálónak való megfelelés minimalizálása a valóban szükségesre
  • Magunknak és nem másoknak való megfelelés
  • A majd helyett a most előtérbe helyezése
  • A kiiktatható boldogtalanságot okozó dolgok kiiktatása, amivel együtt kell élnünk, azok módszeres elfogadása

Szívesen bővíteném a cikket életből vett példákkal, amit Ti írtok, akár ismerős, barát példája alapján név nélkül. Hátha motivációt jelent egy boldogtalan bátortalannak, akire így jobb jövő várhat.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!